peti
Szöke Péter Népi Iparmüvész vagyok

1970-ben születtem Gyulán.

Az elsö karikás ostoromat 1975-ben még

nagyapám készíttette egy erdélyi rokonával,

ami azóta is megvan. Valószínüleg az a

kis ostor határozta meg a vonzalmat és az

érdeklödésemet a karikás ostorokhoz.

Mindig érdekelt a pusztai emberek

kézmüvessége.

1994-ben egy Töki lovastáborban

megismerkedtem Vas Gáborral,

aki akkor ott bemutatós csikós volt.

Megtanított bánni az ostorral, majd nekem

is készített egyet.
Számomra még mindig nem volt az

az ostor igazi ostor, mivel a lekötözések

müanyagból készültek. 1998-ban egy régi ,

még 1921-ben készült karikás ostort

elvittem magammal megjavíttatni

Hortobágyra a hídi vásárba.

Ekkor ismerkedtem meg késöbbi

mesteremmel Szabó Gábor bácsival.

1999-ben visszamentem hozzá Hortobágyra,

hogy megtanuljam az ostorkészítést.

2007 óta folyamatosan zsüriztetem ostoraimat,

bicskatartóimat és egyéb népi tárgyaimat.

2016.május 26.-án a

Népi Iparmüvészeti Tanácsadó Testület a

Népi Iparmüvész címet adományozta!

Ezen a honlapon olyan készítök karikás

ostorai találhatók, akik még igazi karikásokat

készítenek és nem olyan szegelt bóvlikat

amiknek semmi közük az igazi ,

pásztorok által készített ostorokhoz.
Sajnos kevés ember tudja, merre is induljon,

kihez is forduljon, ha jó ostort szeretne vásárolni.

Az a baj, hogy kis országunk el van

árasztva olyan, népi iparmüvészek és

egyéb készítök által készített ostorokkal,

amik megszégyenítik azt a jelképet,

ami a magyar pásztorembernek éke,

jelvénye volt!

Ezek a semmit érö ostorok a lovas és

szuvenír bolti, illetve vásári karikások.

(tisztelet a kivételnek!)
A késöbbiekben látható lesz,

hogy mily részei vannak egy igazi

karikás ostornak, amiböl ha valamit

is elhagynak illetve nem tartják be

az arányokat, nem fog az ostor jól

müködni.

Sok bóvlin a pillangókat szeggel

erösítik a nyélhez!

Ezek értéktelen ostorok és pénzt adni

értük felesleges pénzkidobás!



üdvözlettel:

Szöke Péter Népi Iparmüvész